Jogszabályi háttér:
- A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.)
- A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.)
- A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.)
Illetékességi terület:
- A Dél-alföldi Régió: Bács-Kiskun, Békés és Csongrád Megye
1. Az ügytípus lényege:
A szociális hatósági hatáskörben lefolytatott I. fokú eljárások, valamint az I. fokon meghozott határozatok és fellebbezéssel megtámadható végzések felülvizsgálata a vonatkozó jogorvoslati kérelmekre tekintettel (Ket. 106. §-a).
2. Az ügyintézési folyamat:
A II. fokú szociális hatósági eljárás (tkp. a jogorvoslati eljárás) esetleges, az az ügyfél fellebbezése vagy panasza alapján indul el.
Az ügyfél az I. fokú szociális határozat ellen bármely okból, meghatározott jogcím nélkül fellebbezhet (Ket. 98. § (1) bek.). A fellebbezést nem kell indokolni. Eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj nincs.
A fellebbezést a döntés közlésétől számított 10 munkanapon belül lehet előterjeszteni (Ket. 99. § (1) bek.).
A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról szóban vagy írásban lemondhat, a szóban történő lemondást jegyzőkönyvbe kell foglalni. A fellebbezési jogról történő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza. (Ket. 99. § (2) bek.).
Végzés csak a határozat, illetve ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg (Ket. 98. § (2) bek.). Kivéve a Ket. 98. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott eseteket. Önálló fellebbezésnek van tehát helye:
- az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló,
- a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító
- az eljárást megszüntető,
- az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott,
- a 33/A. §-ban meghatározott fizetési kötelezettséggel kapcsolatos,
- a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zárt kezelésére vonatkozó kérelemnek helyt adó,
- az eljárási bírságot kiszabó,
- a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító,
- az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott és
- a fizetési kedvezménnyel kapcsolatos, az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló első fokú végzés ellen.
A fellebbezéssel megtámadott döntésben foglalt jogok nem gyakorolhatók, és a fellebbezésnek a döntés végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha a hatóság a döntést végrehajthatóvá nyilvánította (Ket. 101. § (1) bek.).
A jogorvoslati kérelmet annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók (Ket. 102. § (1)-(2) bek.). Ha a hatóság az abban foglaltakkal egyetért, döntését kiegészíti, kijavítja, módosítja, visszavonja (Ket. 103. § (1) bek.), vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha az elkésett, ha nem az arra jogosulttól származik, valamint, ha az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen nyújtották be.
A jegyző a fellebbezést az ügy összes iratával a jogorvoslatra nyitva álló határidő leteltétől számított, illetve a fellebbezési határidő elmulasztása miatti igazolási kérelemnek helyt adó döntés jogerőssé válását követő 5 munkanapon belül az ügyben kialakított szakmai véleményével együtt felterjeszti II. fokú eljárásra a szociális és gyámhivatalhoz. (Ket. 102. § (4) bek.)
Újdonság a korábbi szabályozáshoz képest, hogy az első fokú döntést hozó hatóság megküldi a fellebbezést a szakhatóságnak. A szakhatóság az iratoknak a II. fokú hatósághoz történő felterjesztéséig szakhatósági állásfoglalását kijavíthatja, kiegészítheti vagy módosíthatja. A szakhatóság a fellebbezésről kialakított álláspontjáról nyilatkozhat. Ellenkező esetben úgy kell tekinteni, hogy álláspontját fenntartotta. (Ket. 102. § (5) bek.).
A II. fokú szociális hatósági eljárás (tkp. a jogorvoslati eljárás) az iratoknak a szociális és gyámhivatalhoz történő megérkezésével kezdődik. (Ket. 33. § (5) bek.)
Az ügyintézési határidőbe nem számít be:
- a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
- a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a Ket. 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő,
- a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól a teljesítéséig terjedő idő,
- a szakhatóság eljárásnak időtartama,
- az eljárás felfüggesztésének időtartama,
- a Ket. 70. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama,
- a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
- a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,
- az ügygondnok kirendelésére irányuló eljárás időtartama,
- a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,
- a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama (Ket. 33. § (3) bek.).
A hatóság a kérelmet haladéktalanul megvizsgálja és ellenőrzi, hogy
- van-e joghatósága, hatásköre és illetékessége az adott ügy elbírálására,
- ideiglenes intézkedés vagy ideiglenes biztosítási intézkedés alkalmazásának van-e helye,
A határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint az I. fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító döntést az iratok megérkezésének napjától számított 22 munkanapon belül kell meghozni (Ket. 33. § (1) bek.).
Az eljáró hatóság vezetője az ügyintézési határidőt annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 22 munkanappal meghosszabbíthatja (Ket. 33. § (7) bek.).
A fellebbezés elbírálására jogosult szerv az eljárás megindításáról az ismert ellenérdekű, illetve érintett ügyfelet (a fellebbezést benyújtót csak erre irányuló kifejezett kérelem esetén, olyan formában, mint amilyen formában az ügyfél a tájékoztatást kérte) 5 munkanapon belül végzéssel értesíti.
Hiánypótlási felhívás az eljárás során akkor is kibocsátható, ha a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges (Ket. 37. § (3) bek., (5) bek ). Ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását, akkor a hatóság az eljárást megszüntetheti (Ket. 31. § (2) bek.).
A hatóság megvizsgálja az eljáró személy(ek) képviseleti jogosultságát. A meghatalmazott a Ket. 40/A. §-ában meghatározott módon köteles igazolni a képviseleti jogosultságát. A hatóság visszautasítja a meghatalmazott eljárását, ha az nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására, vagy ha képviseleti jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja (Ket. 40. § (2) bek., (4) bek.).
Amennyiben az I. fokú döntés szakhatósági állásfoglaláson alapul, pl.: közgyógyellátási ügyek) a II. fokú döntést hozó hatóság beszerzi a II. fokú szakhatósági állásfoglalást. (Ket. 104. (2) bek.).
A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja; ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. (Ket. 104. § (3) bek.).
A II. fokú döntést hozó hatóság a jogorvoslati eljárást követően:
- az I. fokú döntést helybenhagyja,
- az I. fokú döntést megváltoztatja,
- az I. fokú döntést megsemmisíti,
- ha a II. fokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény, körülmény merül fel, illetve az eljárásba további ügyfél bevonása vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a II. fokú döntést hozó hatóság a döntést megsemmisíti és az ügyben I. fokú döntést hozó hatóságot végzéssel új eljárásra utasítja. (Ket. 105. § (1)-(2) bek.)
A jogorvoslati eljárás során az ún. kiegészítő bizonyítási eljárást abban az esetben folytatja le az eljáró közigazgatási szerv, ha a tényállás további tisztázása szükséges, de a hiányosság nem olyan mértékű, amely indokolná a megsemmisítést és új eljárásra utasítást.
A fellebbezési eljárás során hozott döntést a fellebbezővel és azokkal, akikkel az első fokú döntést közölték, a II. fokú döntést hozó hatóság útján közli a fellebbezővel és mindazokkal, akikkel az I. fokú döntést közölték. (Ket. 105. § (5)-(6) bek.)
A II. fokú döntés a közléssel jogerős.
Az ügyfél a jogerős határozat – és néhány Ket-ben meghatározott végzés – felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva, a közléstől számított 30 napon belül kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró megyei bíróságtól. (Ket. 109. § (1) bek.)
A pert a II. fokon határozatot hozó hatóság elleni kereset benyújtásával lehet megindítani, de a keresetlevelet az I. fokon eljárt közigazgatási szervnél kell előterjeszteni. A bírósági felülvizsgálattal támadható végzések ellen kérelmet lehet előterjeszteni, melyet a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság nemperes eljárásben bírál el. (Ket. 109. § (2) bek.)
A keresetlevél, illetve a kérelem benyújtásának a döntés végrehajtására halasztó hatálya nincs, a bírósági felülvizsgálat kezdeményezésére jogosult azonban a keresetlevélben, illetve a kérelemben a döntés végrehajtásának felfüggesztését kérheti. (Ket. 110. § (1) bek.)
Az I. fokú döntést hozó hatóság az ügy iratainak felterjesztésével egyidejűleg értesíti azokat, akiknek jogát vagy jogos érdekét a bírósági felülvizsgálat érinti.
