A szálláshely-szolgáltatási tevékenység

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység

A vonatkozó jogszabályok
A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának feltételei
A szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelem

1/ A vonatkozó jogszabályok

2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályai (Szolg.tv.)
2005 évi CLXIV. törvény a kereskedelemről (Kertv.)
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.)
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről (Itv.)
239/2009. (X.20) Kormányrendelet (R.) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről

2/ A szálláshely-szolgáltatás

A tevékenység folytatásának feltétele: üzemeltetési engedély

Szálláshely: szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy terület.

Szálláshely-szolgáltatás az üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása.

Szálláshelytípusok:

Szálloda:

a szálláshelyen a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma legalább huszonegy.

Panzió:

a hasznosított szobák száma legalább hat, de legfeljebb tíz, az ágyak száma legalább tizenegy, de legfeljebb húsz.

Kemping:

szállás céljából a vendégek és járműveik számára elkülönült területet, illetve üdülőházat és egyéb kiszolgáló létesítményeket (például tisztálkodási, mosási, főzési, egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk, portaszolgálat stb.) biztosítanak, és amely legalább kilenc lakóegységgel rendelkezik. Ha a kemping területén csak üdülőházakat üzemeltetnek, az üdülőház-telep megjelölést kell használni.

Üdülőház:

közművesített területen a vendégek részére a szállást különálló épületben vagy önálló bejárattal rendelkező épületrészben (üdülőegységben) nyújtják, függetlenül a szobák vagy ágyak számától.

Közösségi szálláshely:

az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülnek, s ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, az ágyak száma legalább tizenegy.

Egyéb szálláshely:

szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, a többi szálláshelytípus alá nem tartozó, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatási rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat.

Falusi szálláshely:

az 5000 fő alatti településeken, illetve a 100 fő/km²népsűrűség alatti területeken található olyan egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt bemutatásra kerüljenek.

A szálláshelyeknek meg kell felelniük a R.mellékletében szereplő, szálláshelytípus szerinti minimum engedélyezési követelményeknek.

3/A szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelem

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának feltétele:

szálláshely-üzemeltetési engedély

A kérelem tartalma:

a) a szálláshely-szolgáltató nevét, címét, illetve székhelyét,

b) a szálláshely-szolgáltató cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozó esetén vállalkozói nyilvántartási számát,

c) a szálláshely-szolgáltató adószámát, statisztikai számjelét,

d) a szálláshely címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát,

e) a szálláshely befogadóképességét:

ea) a vendégszobák, továbbá – kemping esetén – területegységek száma, és

eb) az ágyak száma,

f) a szálláshely használatának jogcímét,

g) a szálláshely elnevezését,

h) azt, hogy a szálláshely-szolgáltató mely szálláshelytípusra kéri az üzemeltetési engedélyt,

i) azt, hogy a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen kíván-e élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot előállítani, felhasználni vagy forgalomba hozni.

Csatolni kell:

a) nem a kérelmező tulajdonában lévő szálláshely esetében a szálláshely használatának jogcímére vonatkozó igazoló okiratot vagy annak másolatát a tulajdoni lap kivételével,

b) haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a szálláshely-szolgáltató – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot,

c) közös tulajdonban álló szálláshely esetében, ha nem valamennyi tulajdonostárs a szálláshely-szolgáltató, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot.

Ha a szálláshely-szolgáltató ugyanazon szálláshelyen egyéb, a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerinti bejelentés-köteles(pl. élelmiszer forgalmazása) vagy engedély-köteles (pl. dohányárú forgalmazás) kereskedelmi tevékenységet is kíván folytatni, akkor a kereskedelmi tevékenységre vonatkozó bejelentését illetve az engedély iránti kérelmét - az ezekre előírt illeték és szakhatósági igazgatásszolgáltatási díj teljesítés mellett - a szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelmének benyújtásával egyidejűleg, a jegyzőnél is megteheti.

4/ Engedélyezési eljárás

Az ügyintézési határidő : a kérelem benyújtásától számított 22 munkanap

Hiányos kérelem:

Amennyiben a kérelem hiányosan kerül benyújtásra, vagy valamely szükséges melléklet hiányzik, jegyző a hiánypótlás iránt intézkedik, s csak ezt követően dönt a nyilvántartásba vételről.

A hiánypótlás időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít bele, így az ügyintézési határidő ennek időtartamával meghosszabbodik.

A jegyző a szakhatósági állásfoglalások alapján határozattal dönt az engedély kiadásáról, ezzel egyidejűleg a szálláshelyet nyilvántartásba veszi, és az engedélyről a R. 2. számú melléklete szerinti „Igazolás”-t ad ki a szolgáltató részére.

Az egyéb szálláshelyek esetén a jegyző az engedély megadásáról szóló határozatát megküldi a feladatkörükben érintett hatóságoknak, akik annak kézhezvételét követő 22 munkanapon belül ellenőrzést folytatnak le és ennek eredményéről 5 munkanapon belül értesítik a jegyzőt.

A szálláshely-nyilvántartás adatai nyilvánosak, azokat a jegyző az interneten közzéteszi.

A szálláshely-szolgáltató a bejelentett adatokban történt változást haladéktalanul, a nyitva tartás megváltoztatását pedig 5 munkanapon belül köteles a jegyzőnek bejelenteni.

Az „Igazolás” tartalmát is érintő adatváltozás esetén a jegyző a módosított adatoknak megfelelő új igazolást ad ki.

A szálláshely megszűnését a megszűnést követő 5 munkanapon belül, az „ Igazolás” leadásával egyidejűleg be kell jelenteni a jegyzőnek, aki ennek alapján törli a nyilvántartásból.

6/ Az eljárások illetéke

Az eljárás illetékét illetékbélyegben, valamint a szakhatósági eljárások igazgatásszolgáltatási díját a jegyző által megjelölt módon, a kérelem benyújtásakor kell megfizetni.

Ha e fizetési kötelezettségének a kereskedő a hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre kitűzött határidő alatt nem tesz eleget, és költségmentességben sem részesül, úgy a jegyző az eljárást végzéssel megszünteti.

szálláshely-üzemeltetési engedély kérelem illetéke: 2200.-Ft
nyilvántartott adatokban bekövetkezett változások bejelentése. illetékmentes

7/ Fellebbezés a jegyző határozata/végzése ellen

A jegyző határozata/végzése ellen az ügyfél - a határozat/végzés kézbesítését követő 10 munkanapon belül - fellebbezést nyújthat be a jegyzőnél, aki a fellebbezést megvizsgálja, ha az abban foglaltakkal egyetért, akkor a határozatát/végzését saját hatáskörében visszavonja, vagy módosítja, ellenkező esetben a fellebbezést az ügy összes iratával együtt, a fellebbezési határidő lejártát követő 8 munkanapon belül, köteles felterjeszteni a másodfokú hatósághoz.

A másodfokú eljárásra Csongrád megyében a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal /Szeged/, Bács-Kiskun megyében a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Kecskeméti Kirendeltsége, Békés megyében pedig a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Békéscsabai Kirendeltsége rendelkezik illetékességgel.

A Hivatal illetve Kirendeltsége a fellebbezésben foglaltak alapján lefolytatja a másodfokú eljárást, majd ennek eredményeként dönt.

Ha megállapítja, hogy a jegyző határozata részben vagy egészben jogszabálysértő, úgy azt részben vagy egészben megváltoztatja.
Ha úgy ítéli meg, hogy ennek eldöntéséhez további bizonyítási eljárás lefolytatása szükséges, akkor a határozatot végzéssel megsemmisíti és a jegyzőt új eljárás lefolytatására kötelezi. A végzés ellen jogorvoslatot nem lehet igénybe venni
Ha a jegyző határozata nem jogszabálysértő, úgy azt helybenhagyja.

A másodfokú határozat jogerős, ellene közigazgatási úton további fellebbezésnek helye nincs, csak jogszabálysértésre hivatkozva lehet kérni annak bírósági felülvizsgálatát. A bírósági felülvizsgálatra irányuló keresetet/végzés esetében kérelmet az illetékes Megyei Bírósághoz címzetten, de az iratok csatolása végett a jegyzőnél lehet benyújtani a határozat/végzés kézbesítését követő naptól számított 30 napon belül.

A végzésről a bíróság nem peres eljárásban dönt.

A bírósági felülvizsgálat illetéke: