Tájékoztató a másodfokú közlekedési igazgatási ügyek intézéséről

Tájékoztató a másodfokú közlekedési igazgatási ügyek intézéséről

Hatáskör és illetékesség

A közlekedési igazgatási hatósági feladatokat első fokon az okmányirodát működtető települési önkormányzat jegyzője, másodfokon az államigazgatási hivatal látja el.

Másodfokú közlekedési igazgatási feladatok ellátására a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal területén Csongrád megyében a szegedi hivatal, Bács-Kiskun megyében a kecskeméti, Békés megyében a békéscsabai kirendeltség illetékes.

Az érdekeltek általában a jegyző olyan alakszerű határozatai ellen élhetnek jogorvoslattal, melyekkel gépjárművük forgalomból történő ideiglenes kivonását, vagy járművezetési jogosultságuk szünetelését rendelték el.

Az említett szankciók alkalmazásának eseteit és időtartamát, a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI.30.) BM rendelet tételesen felsorolja. A rendelet előírja a jegyzőnek, hogy - az észlelő hatóság kezdeményezésére vagy saját elhatározásából - hivatalból indított eljárás keretében határozatban kell rendelkeznie az előírt joghátrány alkalmazásáról.

Közlekedési igazgatási szankciók alkalmazását az alábbi hatóságok kezdeményezhetik:

• A közlekedési hatóság a gépjárművek műszaki megvizsgálása és közúti műszaki ellenőrzése esetén;
• A rendőrség a közúti közlekedés ellenőrzése során,
• közlekedési és más bűncselekmények nyomozása esetén;
• A bíróság a közúti járművezetéstől eltiltást kimondó döntésével;
• Bíróság, közjegyző, vagy más jogszabályban feljogosított hatóság az általa zár alá vett, lefoglalt vagy elkobzott gépjármű esetén;
• A végrehajtó a bírósági illetve közigazgatási végrehajtási eljárásban lefoglalt gépjármű esetén;
• A jegyző - mint helyi adóhatóság - a gépjárműadó hiány megállapításakor;
• A szabálysértési hatóság a közúti járművezetéstől eltiltás esetén;
• A központi nyilvántartó szerv a kötelező gépjármű felelősség-biztosítás fedezete hiányának észlelésekor, illetőleg a közlekedési előéleti ponthatár elérésekor.

A rendelet nem teszi lehetővé a jegyző számára, hogy a közlekedési igazgatási szankció alkalmazása során méltányosságot gyakoroljon.

Amennyiben az ügyfél, vagy más - a döntés rendelkező része által - érintett személy a határozatot sérelmesnek tartja, ellene fellebbezést nyújthat be. Ennek feltétele, hogy a határozatot részére közöljék. A közlés akkor valósul meg, ha az érintett, a határozatot a hatóságnál személyesen, vagy a postai úton kiküldött iratot tértivevénnyel igazoltan átvette. Szabályos kézbesítésnek minősül az un. kézbesítési vélelem is, amikor a postai úton kiküldött határozat a hatósághoz „nem kereste" postai jelzéssel érkezik vissza. A kézbesítési vélelem beálltáról a hatóság levélben értesíti az ügyfelet, aki a vélelem megdöntésére irányuló kérelmet nyújthat be. Amennyiben a hatóság a kérelemnek helyt ad, az erről szóló végzés közlésétől, a fellebbezésre nyitva álló határidő újból kezdődik.

A fellebbezést az elsőfokú döntés közlésének napjától számított 10 munkanapon belül lehet előterjeszteni. Amennyiben a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le.

A fellebbezésnek nincsenek tartalmi és formai követelményei. Írásban vagy szóban, meghatalmazott vagy jogi képviselő útján is előterjeszthető az első fokú hatóságnál. A szóbeli kérelemről a hatóság jegyzőkönyvet vesz fel. A kérelem tartalmából a fellebbező személyén, és a jegyző sérelmezett határozatán túl ki kell tűnnie, hogy a kérelem jogorvoslatra vonatkozik.

A határozat elleni fellebbezés illetéke 5000 Ft, melyet a fellebbezési kérelmet tartalmazó iraton, illetékbélyegben kell leróni. Elmulasztása esetén a hatóság - határidő tűzésével - levélben szólítja fel a fellebbezőt illetéktartozásának lerovására. Amennyiben az illeték befizetése a felhívás ellenére elmarad, úgy a hatóság az eljárást megszünteti. 

A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van kivéve, ha a jegyző a határozatát - a jogszabályban meghatározott feltételek fennállta esetén - a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánította.

Fellebbezni nem csupán az ügy érdemében hozott határozat, hanem a jegyző - eljárást megszüntető, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott, az eljárási bírságot kiszabó, a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító,az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség visszavonásáról vagy módosításáról szóló - elsőfokú végzései ellen is lehet.

A végzés elleni fellebbezés illetéke 3000 Ft, melyet illetékbélyegben kell leróni. Természetes személy ügyfél költségmentesség engedélyezését abban az esetben kérheti, ha annak jogszabályi feltételeivel rendelkezik. Ez irányú kérelmét az eljárás bármely szakaszában, így a fellebbezésében is előterjesztheti.

A fellebbezés elbírálásának határideje a kérelem benyújtásának napjától számított 22 munkanap.

Jogorvoslat lehetősége a másodfokú hatóság döntései ellen

Az érdekelt - jogszabálysértés címén - a jogerős másodfokú közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti. Kereseti kérelmét a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül, a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes (megyei) bírósághoz címezve, a jegyzőnél nyújthatja be. A bírósági felülvizsgálat illetéke 20.000 Ft.

A közlekedési igazgatási ügyekben méltányosság nem alkalmazható, ezért a méltányossági kérelmeket az államigazgatási hivatalnak határozattal el kell utasítania.

A vonatkozó jogszabályok megnevezése

A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI.30.) BM rendelet 1. §; 27-31. § ; 76/A. §; 84-92. §; 96-99.§.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény19. § (1) bekezdése; 31. §; 32. §; 33. § (1)-(3) és (7) bekezdése; 37. §; 39. § (1) bekezdése; 40. § (1) bekezdése; 66. §; 71-74. §; 78-79. §; 98-105. §; 109-113. §; 128. §; 159. §.

A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény, és a végrehajtásáról szóló 236/2000. (XII.23.) Korm. rendelet.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2), 43. § (3) bekezdés; 73/A. §;76. § (1) bekezdés ; 82. §.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. § (4) bekezdése

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény.

A közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX.9.) Korm. rendelet 2-6. §.

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló 276/2006. (XII.23.) Korm. rendelet.

Közlekedési igazgatási ügyeket intéző szervezeti egységek és ügyintézők

Csongrád megyében a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal hatósági főosztályán (6741 Szeged, Rákóczi tér 1.) dr. Molnár László (Tel.: 62/562-636; fax: 562-632; e-mail: molnar.laszlo@darkh.hu

Bács-Kiskun megyében a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal kecskeméti kirendeltségének hatósági osztályán (6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.) dr. Kiss József(Tel.: 76/513-727; fax: 76/513-703; e-mail: kiss.jozsef@bacs.darkh.hu

Békés megyében a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal békéscsabai kirendeltségének hatósági osztályán (5600 Békéscsaba, József Attila u. 2-4.) Varga Zoltán (Tel.: 66/622-042 fax: 66/622-001 e-mail: varga.zoltan@bekes.darkh.hu

Az ügyintézők hétfőtől csütörtökig 08-16.30, pénteken 08-14 óra között állnak a személyesen érdeklődő ügyfelek rendelkezésére. Időpontfoglalásra nincs lehetőség, de telefonon történő egyeztetés lehetséges.